A mesékben a királykisasszonyoknak hosszú, földig érő haja van, vékony dereka, hatalmas szoknyája. Még a gonoszabbak is gyönyörűek, nem beszélnek csúnyán, mindig csendesek, félénkek, hiszen mégiscsak a király leányai. Nem éri nap a bőrüket, a nagy hőségben is hosszú ujjú ruhát hordanak és egy 10 centis legyezővel igyekeznek életben tartani magukat.
Ha kinyitod a szemed, rájössz, hogy a mesék már nem ugyanazok, mint kislánykorodban. A kánikulariadó miatt a királylányok hosszú ujjú ruhák helyett már csak rövidnadrágot vehetnek fel, ujjatlan felsővel, tangapapuccsal. Nem használnak legyezőt, mert egyik kezükben az energiaitalt fogják, a másikban a Hádás szatyrot. Vagy a buszbérletet vagy az elektromos cigit. Álmodoznak a hosszú, földre omló ruháról, a hatalmas kontyokról, a dadusról, aki kikészíti nekik az aznapi öltözetet, elkészíti a fürdővizüket, és berakja a felforrósított téglát az ágyukba elalvás előtt télvíz idején.
Egy igazi királylányt én is ismerek. Biztos vagyok benne hogy az, hiszen egy hétig együtt laktunk. A saját szememmel láttam. Pici, törékeny testalkatú, úgy káromkodik mint egy kocsis és bármikor végigsétálnék vele a 8. kerület legérdekesebb részein hajnalban is. Nem fél megvédeni magát, nem fél kiállni magáért, szigorú, de igazságos. Saját szememmel láttam, ahogyan a saját gyerekeivel is ugyanolyan félelmetesen következetes, mint a másikokkal. Ha vaj van a fülük mögött, nincs atyala-patyala, indulhat az inkvizíció. Mégis minden gyerek rajong érte, mert 40 fokban akkora s*ggest ugrik a medence vizébe, hogy a kicsik is csak ámulnak bámulnak. T. egy királylány, nem vitás.
Göndör fürtjeit néha ugyan kivasalja, de akkor is az a zabolátlan, harisnyáspippis lány marad. Nem érdekli ha mezítláb kell gyalogolnia, de magassarkúban is ugyanolyan kecses. Egy kellemes gyomorfekély után/közben, mikor a slagot nyomják le a torkán, felveszi a pillangós hátú-csipkés kis felsőjét, mert a királylányoknak semmi sem szegheti kedvét. Nincs könnyű élete. Mondhatnánk, hogy persze, a mai világban kinek van. De ha őszinték vagyunk magunkhoz, mindig van amit értékelhetünk magunk körül, megtalálhatjuk a pozitív szemcséket. Az ő életében ez még néha nekem is nehéz vállalkozásnak tűnik. Van az a mondás, hogy rájár a rúd. Hát T.-re nagyon sok rúd jár, heti rendszerességgel, csapatostul. Kisebb hadsereg. De komolyan, van, hogy a sok rúd még többet toboroz, hogy együtt ostromolják. Előről, hátulról, keresztbe, fel, le. Mindenhogyan. Vannak persze csendesebb időszakok, de mostanában az a ritkább. Láttam már párszor sírni, dühöngeni, de gyengének soha.
Valahonnan szerezhetett egy varázspálcát, amivel jobbra balra suhintgat, és úgy átvészeli a napokat. Jó nagy varázspálca lehet, körülötte mindenféle védőfelszereléssel, husánggal, baseball ütővel, szögesdróttal, buzogánnyal. De maga a varázspálca tuti rózsaszín és csillog. Úgy lesz rosszul munka közben, hogy az 50-es éveket idéző ruhája vidáman lengedezik a térde felett, nem folyik el a szemfestéke sírás közben és még így sem szeretnék tőle kapni egy pofont. Azt hihetnénk, hogy oroszlánok edzik, vagy legalábbis egy rakat süni. Védekezni, felvenni a versenyt bármikor képes. Az erőt azt hiszem, magából, a gyerekeiből és a családjából, barátaiból meríti. Nehéz időkben még egy könnyű kis homokozólapáttal sem könnyű az a bizonyos merítés.
Van egy tetoválása a jobb karján, imádja fotókon megörökíteni a boldog pillanatait, és mindig kifejti a rossz tulajdonságait is. Hihetetlenül könnyen beszél intim dolgokról, legyen az szőrtelenítés, narancsbőr, pattanások vagy vécézés. Néha a fülem olyan hosszúra nyúlik, mikor elkap egy-két pikánsabb mondatot, hogy meghallhatnám a Niagara vízesés csobogását. Ő az egyetlen ember, akitől ezeket szívesen hallgatom, és még a lábfeje sem csúnya.
Nem szeretnék vele életet cserélni, nem hiszem hogy egyszerre ennyi mindennel meg tudnék birkózni, pedig nekem is volt már egy-két érdekes hetem. Nincs hosszú szőke haja, nincs legyezője, és nem is csendes, visszahúzódó. A bőre bronzszínű a sok napozástól, és nem lakik palotában. Minden nap van benne valami királylányos, valami egyedi, megőrzi az érdekességét, és kemény meglepetéseket tud okozni. Nagyon vicces vele ügyeletben lenni, és már akkor tudom mit gondol egy helyzetről, ha ránézek. Koronája még nincs, de nem is kell neki. Ő az, aki még királyfi és fehér ló, kacsalábon forgó palota és hintó, tündérkeresztanya, elvarázsolt torony és sárkány nélkül is királylány. Ez genetika.
Te is ismersz magad körül igazi királylányokat?
Címkék: Kincsek
