Ahova mesés lenne költözni

Biztosan ismered azt az érzést, amikor hirtelen meglátsz egy képet vagy egy helyet és annyira lenyűgöz, hogy legszívesebben azonnal megnéznéd, odautaznál és el sem jönnél soha többé. Nekem most pontosan ilyen érzésem volt, mikor megláttam a magyarorszagszeretlek.hu oldalán a Vietnámban található Hoi An városát. Egyébként eszembe sem jutott hogy szívesen mennék Vietnámba. Eddig.


Nem is maga a város az, ami megtetszett, hanem a táj, a víz közelésége és a naplementés fotók. Ki ne szeretne egy olyan helyen lakni, ahol a víz ilyen gyönyörű zöld és nyugodt, ahol bármikor hajózhatna, és figyelhetné ahogyan fodrozódik a víz a csónak körül? Ennél harmonikusabb, idillibb állapotot el sem tudnék képzelni. Mindig is szerettem a víz közelségét, a hajózást, azt az érzést, ahogyan a ringatózás megnyugtat, és átadhatom magam a csendnek. Ha választhatnék, hogy mi az a hely, amit a legjobban szeretek, biztosan egy hajót választanék, ahonnan bármikor figyelhetem a vízpartot, a tovatűnő városokat, és a vizet alattam. 


Ha este leülsz egy plédre a városka tengerpartján, órákon keresztül bámulhatod a naplementét, a vizet, a gyönyörű fényeket és színeket az égen, miközben egy fillért sem költesz, csak élvezed azt, amit a természet eléd varázsol. Rengetegen fotózzák az égboltot, akár éjjel a csillagokat, akár a naplementét, akár az alkonyatot, de kevesebben vannak, akik leteszik a fényképezőt és csak nézik a látványt. Akinek mindennap megadatik, hogy a pálmafák között piknikezhet, az valószínűleg hozzászokott már és talán nem is tudja, hogy ez mekkora kincs. Itt még akár szegényen és nincstelenül is boldog lehet az ember, pusztán azért, mert olyan helyen van, ahol nem a pénz, a napi rutin, a számlák, a teendők, a meetingek, a bevásárlás, a kötelező mosolyok, illedelmes beszélgetések fontosak. Csodás élet lehet. 

Hoi An

Ezek a lampionok is ebben a városban találhatók, gondolom egy üzlet előtt lehetnek. Bécsben láttam tavaly előtt ilyen fényes, színes füzéreket a karácsonyi vásárban és azok is elvarázsoltak. Olyan szépen fel lehet velük díszíteni egy kertet, lelógatni a fákról, a kerítésről, és a teraszról. Mintha egy tündérkert lenne. A lampionok hasonlóan szépek, annyi féle színben léteznek, hogy bárki találhat kedvére valót, és bátran variálhatja. Csak egy kis fantázia szükséges hozzá. Ha ebben a városkában lampionárus lehetnék, úgy érezném, elértem a karrierem csúcsát. Fények, csillogás között a munkahelyen, a fennmaradó időben pedig lógatnám a lábam a vízbe, csónakáznék, vagy bicikliznék egyet, és megnézném, milyenek a rizsföldek, a sárgára festett házak. Felkapnám azt a kis csúcsos kalapot és járnám a vidéket. Ha lenne egy kis házikóm, oda térnék haza a lampionjaim közé. 
Na, ezért gondoltam, hogy mesés lenne ide látogatni. Beindítja az ember fantáziáját. 

Te is szívesen megnéznéd ezt a helyet?

Bécs


Megjegyzések