Előfordul olyan helyzet, amikor -ahogy mondani szokták- elindul a vezérhangya. És akkor bizony nincs megállás. Nyaralás alatt ez a jelenség nálam is előfordult. Na, nem olyan formában, ahogyan szerettem volna, de most, hogy már túl vagyok, bátran elmesélem. Ismét tudtam nevetni magamon és a szerencsétlenség sorozatomon. Lássuk csak...
A nyaralás második napját rögtön hányással indítottam. Mostanában nagyon sokat idegeskedtem, és nagyon fájt a gyomrom. Sajnos ezzel nem sok mindent tudtam kezdeni, de tudtam, hogy a pihenés és a nyugalom jót fog tenni. Gondoltam, hogy ezzel le is tudtam a nyomiságot, jöhet a hávájdizsinapfény. Hát nem így volt. Nagyon nem. Történt ugyanis, hogy éppen dinnyét készültem enni a napágyban, mikor megbillent a szék, és...a dinnye a földre toccsant. Mindenhonnan letört belőle egy kis darab, amire gyülekeztek a hangyák és egyéb mászkálók. Rohantam egy kis vízért, hogy megszüntessem a ragadós területet, amikor véletlen felrúgtam az energiaitalos flakont, amiből a dinnyelé mellé folyt a tutti fruttis csoda.
A nyaralás harmadik napján befeküdtem matracozni a medence közepére. Mikor behajlítottam a térdem, természetesen megcsípett egy darázs (amire persze allergiás vagyok). Az volt a nagy mázlim, hogy apukám bedobott néhány kalcium ampullát a táskába, így meg tudtam inni rögtön. Másnapra persze feldagadt a lábam, négy napig pedig olyan iszonyatosan viszketett, hogy egy dörzspapír jól jött volna hozzá. Tavaly és tavaly előtt ügyeletre kellett mennem darázscsípés miatt, annyira feldagadt a helye. Természetesen senki mást nem csípett meg darázs a 8 nap alatt, csak engem. Jellemző...
 |
| Fotó:Kristóf Ibolya |
Az ötödik napon éppen a medencéből másztam ki, amikor megcsúszott a lábam a kisszéken és konkrétan a földre estem a medence tetejéről. Ennek nyomát a lábfejemen tudnám prezentálni, ahol egy jókora lilafolt jelzi az említett eset megtörténtét. Egy kicsit eltört az a bizonyos mécses, amikor a hatodik napon becsípte a kapu az ujjam, majd rögtön utána leforráztam a csapnál a kezem (ez véletlenül annak volt köszönhető, hogy a csapot fordítva szerelték fel). Akkor azt éreztem, hogy ez a sorozat már több a soknál. És még nem tudtam, hogy utolsó nap, közvetlen indulás előtt kereket kell majd cserélni a kocsin defekt miatt.
Ami a lényeg, hogy a kezdeti elhatározás, miszerint ez az egy hét szuper lesz, tökéletesen megvalósult. A nyomiságaim inkább csak idegesítettek, mint igazán bántottak volna, de az is igaz, hogy volt időm hozzászokni ahhoz, hogy velem mindig történik valami. És megszokta ezt már a családom is, mindig volt valaki, akivel nevethettem a kis ügyeimen. Az élet mindig szebb így.
Miután megírtam a bejegyzést, anyukám elmesélte, hogy otthon őt is megcsípte a darázs. Egy kalcium pezsgőtabletta elegendő volt. No comment.
Címkék: Kincsek
