Lois Lowry - Az emlékek őre

Mindenkinek, aki szeret olvasni, akad az életében egy könyv, ami annyira megfogja, hogy szinte bármikor el tudná olvasni. Akár a stílusa, amiben íródott, vagy a humora, mondanivalója miatt szereted azt a bizonyos könyvet, mindenképpen kiemelkedik az összes többi közül. Mert az a kedvenced.

Igen szerencsés vagyok, mert én a "Nagy Könyvvel" nagyon korán találkoztam. 2006-ban olvastam először Lois Lowrytól az Emlékek őrét. Kilenc évvel ezelőtt. Bár mindenhol azt írják róla, hogy gyerekeknek íródott, én ezt másképp látom. Már akkor is így gondoltam, amikor először olvastam.


Vajon egy felnőtt ember képes arra, hogy beleélje magát egy olyan -könyv által megismert- világba, ahol nincsenek érzelmek, illatok, ízek, színek vagy éppen emlékek? Te el tudod képzelni, milyen lenne, ha egyszer csak eltűnnének az évszakok? Nem látnád a tavaszi virágokat előbukkanni a földből, nem élvezhetnéd a nap melegét nyáron, nem láthatnád az őszi falevelek csodálatos színeit és télen nem éreznéd a fagyos föld illatát. Hiányoznának az emlékeid? Hiányozna a szeretet érzése? Vagy talán nem is akarnál élni egy ilyen világban? Ha felnőttként is nehéz elképzelned ezeket a körülményeket, hogyan is érthetné egy gyerek a könyv lényegét? A történet nagyon olvastatja magát, izgalmas a világ, amit az író elénk tár. Jonas, a történet főhőse azt a szerepet kapja a közösségben, ahol él, hogy az emberiség összes emlékét őrizze. Nem csupán a szép emlékeket, hanem a fájdalmat, a szomorúságot, a hiányt, a veszteséget és a gyászt is.

Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik szeretnék végiggondolni, hogy milyen világban élnek, és mire vágynak valójában. Segít abban, hogy tudjuk, milyen szerencsés hozzánk a sors, hogy ilyen mozgalmas életet szánt nekünk. A mai Napi Kincsem az a könyv, ami nehéz időkben is reményt hoz számomra. Van folytatása is egyébként, Lowry a sorozathoz megírta a Valahol, messze, a Hírvivő és A fiú című részeket is.


A sztorit 2014-ben moziban is láthattuk, végre valahára. Aki nem látta még, és a könyvet sem olvasta, annak azt tanácsolom, hogy először mindenképpen a könyvvel kezdje. Örülök hogy a film is nagyon jól sikerült, részben visszaadja a könyv hangulatát. Persze vannak eltérések, nem is kevés, de az talán jelent valamit, hogy egymás után tízszer is megnéztem. Olvasd el, nézd meg, és adj hálát azért, hogy igazán élhetsz!


Megjegyzések