Daniel Glattauer - Örökké Tiéd

Van az a szerelem, amikor repkednek a pillangók a hasadban. Persze sokan azt gondolják, hogy ez csak valami buta hasonlat, de azok a bizonyos lepkék valóban ott laknak, ha a megfelelő ember mellett vagy. Ha pedig nem, akkor gyakran nagyon nem vagy jó helyen.


Ezen a héten egy olyan könyvet ajánlok a figyelmedbe, amiben mindennel találkozhatsz, csak igazi szerelemmel nem. Daniel Glattauer Örökké tiéd című könyve olyan világot tár eléd, ahol megismerheted a beteg elme fojtogató ragaszkodását. A történet egy Judith nevű nőről szól, aki egy "véletlennek" köszönhetően megismerkedik egy Hannes nevű építésszel. Kezdetben a sok romantika, figyelmesség és apró kedvesség csupa jót ígér, ám úgy tűnik, nem minden az, aminek elsőre látszik. Idővel már egyáltalán nem tetszenek a nőnek az ajándékok, sőt, már a gondolattól is rosszul van, hogy meglepetést találhat az ágyán. A legkevésbé sem vágyik utazásra vagy lánykérésre. Akkor lenne boldog, ha visszakapná a szerelemmentes, régi, saját kis világát. De Hannes a nyomában van. Éjjel-nappal.

Azoknak ajánlom a könyvet, akik szeretnék látni, hogy milyen az a szerelem, ami örökre szól -de csak az egyik fél részéről. A másik belebolondul abba, hogy nem menekülhet, nem reménykedhet és nincs kiben bíznia. A történet felétől majdhogynem két őrült játszmáját figyelhetjük. A csendes üldöző és a saját épelméjűségét megkérdőjelező üldözött hangtalan küzdelme magához bilincseli az olvasó figyelmét, és nem ereszti.

A lepkék az ilyen történetekben már az elején elszállnak, nem dübörögnek a pocakban eszetlenül. Az érzelmek pedig kétségkívül beteg képzetek gyártmányai. Érdekes könyv, tanulságos. És megtanít menekülni a zakkantak elől.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése