Kulisszatitkok bizalmasan -avagy az érem másik oldala-1.rész

Voltál már olyan helyzetben, hogy olyan titkot őriztél, ami nem tiéd? Nem könnyű ám megtartani magadnak valamit, ami igazából nagyon érdekes és legszívesebben megosztanád másokkal is a várakozás izgalmát. Sőt! Állítom, hogy külső szemmel figyelve olyan apróságok is szemet szúrnak, ami a leendő pocakosnak nem.

F barátnőm várandós. Mondhatnám, hogy arra a várakozással teli izgalomra céloztam az előbb, ami a gyermekáldással kapcsolatos, de nem. Pontosan az a fajta izgalom volt ez, amikor még csak tervezték a babavállalást és F odagondolta a dinnyét a lapos hasa helyére. 

tedeinturkey.wordpress.com
1-2 héttel ezelőtt a munkahelyemen egy másik irodába költöztem. Amikor kipakoltam az asztalom fiókjait (ami hatalmas meló volt, mert szorgos hangya módjára imádok gyűjtögetni), olyan dolgot találtam benne, ami miatt hatalmas mosoly került hirtelen a pofimra. Hogy mi volt az? Talán egy régi levél, amit még bénán írtam meg? Talán egy titokban elpusztított gumicukorhegy zacskója? Vagy talán egy szuper buborékfújó, ami jól jön stresszesebb napokon (ami amúgy valóban megtalálható az egyik fiókban)? De nem ám. Ez a vicces dolog egy doboz volt. Méghozzá terhességi tesztes doboz. Mivel még soha nem vettem ilyen tesztet, ezért felhívtam rá a szobában ülő kolléganők figyelmét, hogy ha a kukába pillantanak, ne gondolják azt, hogy én vagyok terhes (amúgy is szemét dolog lenne így a tudomásukra hozni a dolgot). Az a teszt bizony F barátnőmé volt. És mit keresett az én asztalom fiókjában? Falból. Elmesélem.

F és T már egy ideje szerettek volna gyermeket vállalni. F korán beavatott a kis álmukba, még akkor, amikor maga a próbálkozás még nem valósult meg. Eltervezte, hogy milyen lenne nyáron, tavasszal, télen vagy ősszel teherbe esni, melyiknek mi lenne az előnye-hátránya, és különben is, maga a gondolat is rengeteg kérdést vetett fel. Szeretett volna jogsit szerezni, hogy autóval vihesse ide-oda a gyereket, és arra is gondolt, hogy ez a munkahely tökéletesen bababarát. 

Mikor igazából belevágtak a projektbe, nagyon kedvesen sok mindenbe beavatott (nem mindig rajongtam az édes apró részletekért, köszi F!). Iszonyatosan aranyos volt, ahogy az ideje nagy részében azon agyalt, azt számolta, hogy mikor van peteérése és vegyen-e már terhességi tesztet. Akárhányszor drogériában jártunk, ez mindig téma volt, bár nem mondhatnám, hogy nem ez jutott eszébe a hádában, a cébéában, kétszázasturiban, az utcán gyalogolva, az irodában ücsörögve, teafőzés közben, hivatalos leveleket gépelve, háendemben nézelődve, téhómban várakozva és az íbéjen kutakodva. Nekem nem a gyermekvállalás áll jelenleg a toplistám élén (bár nyilván én is szeretnék majd gyermeket), de még így is csodálatos volt figyelni azt a -majdnem fanatikus- várakozást, ahogyan F várta a pozitív jelölést azon a bizonyos teszten. 

Már egy ideje próbálkoztak, amikor F kezdett arra gondolni, hogy bizony már csak a statisztika miatt is lassan tutira össze fog jönni a dolog, így egyre jobban odafigyelt arra, hogy ne szedjen feleslegesen gyógyszereket, és kicsit vidamindúsabb ételeket fogyasszon. Nagyon türelmes volt. Na jó, ez nem igaz!!!! Természetesen be volt sózva az izgalomtól a kis hátsó fele, hiszen nagyon szeretett volna legalább egy borsszemnyi méretű porontyot a hasába. Érthető volt az izgalma és nagyon aranyosan (egy nap alatt tizenötször) elmondta, hogy "de Eszter szólj ha már nagyon unod, hogy állandóan erről beszélek". Nem lehetett unni. Hogyan is lehetne, mikor valakinek a szemében, akit nagyon szeretsz, ekkora lelkesedést látsz? Közben persze sokszor kérdezte, hogy szerintem most vegyen-e tesztet vagy éppen most vagy most vagy most. Vagy esetleg most. (Talán inkább délután?)

Egyik csütörtök reggel éppen ügyeletes voltam, mikor F kitalálta, hogy csinálna egy tesztet. Kiment a drogériába, becsempésztük a mosdóba és indulhatott a kommandó. Nem tartott az egész öt percnél tovább, mégis óráknak tűnt. Maga a teszt negatív lett ugyan, de soha nem felejtem el, ahogy F megkért arra hogy tegyem el a dobozt, mert nálam nincs tétje jelenleg annak ha előkerül a fiókból. F csalódott volt egy kicsit, de igyekeztem felvidítani, és nem is volt nehéz, csupán egy kis csajos téma kellett hozzá. F nagyon vidám lány (még akkor is ha szemétkedő humora van). Ez van na. Kicsit gonosz.

F és T egyszer elutaztak kirándulni, és amikor hazaértek a párnapos útról, F azzal hívott fel, hogy kettő helyett már hárman vannak. Akkorát sikítottam a telefonba, hogy én is meglepődtem. D a nappaliban kicsit sem csodálkozott a reakciómon, hiszen ő is tudta, mennyire szurkolok F-nek és T-nek. Kicsit az a sírva örülős, kicsit hangosan ujjongós, kicsit ágyon ugrálós este volt. Bizony bekapta a legyet a barátnőm. Akkor még nem tudta, hogy két legyet is lenyelt egy levegővel, és hogy az a dinnye bizony dupla méret lesz. De erről majd máskor.

Szeretném, ha F látná, hogy milyen külső szemmel a babavárása, így mindig kicsit lemaradva, de közvetíteni fogom- vagyis az érem másik oldalát is megmutatom. Ajándék neki. Hiszen ő bíztatott még nagyon D-n kívül arra, hogy kezdjek el blogot írni. Ez a blog az övének a negatívja lesz. Legalábbis egy aprócska része. F, te pedig kösd fel a gatyád, és várd a kis porontyokat. Olykor majd emlékezz arra a csendre, ami a munkahelyi mosdóban vett körül minket a várakozás közben. (Most egy darabig nem lesz majd benne részed) 
eszmeletlenvilag.hu




Megjegyzések