Időkapszula - amolyan eszteresen

Időkapszula. Tetszik ez a szó. Sok filmben láttam már ahogyan a földbe süllyesztenek egy időkapszulát, majd egy, öt, vagy akár száz évre "elfeledkeznek" róla. Olyan tárgyakat, leveleket rejtenek bele, amelyek valószínűleg fontosak lesznek abban a korban, abban a pillanatban, amikor előkerülnek a föld mélyéből.


Most, hogy vége az évnek, mindenki évértékelő beszédet mond, vagy ír, amely tartalmazza az előző évi lista feldolgozását és a következő évre vonatkozó határozott célokat, terveket. Azt hiszem képtelen vagyok arra, hogy ilyet közzétegyek a blogon. Általában nehezen birkózom meg a kudarccal, és mivel tudom, hogy a listámon lévő fogadalmaknak legalább a felét nem tudnám betartani, nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni hogy egy év múlva le kelljen írnom mi nem sikerült. Anyukám maximalizmusra nevelt, amely sok esetben áldás, de gyakran bizony átok is.
Végül arra a döntésre jutottam, hogy megírom egy füzetbe (lent látható pöttyös balerinás füzetbe, amit az öcsém menyasszonya külön nekem készített) a gondolataimat, vágyaimat és fogadalmaimat, de elteszem egyfajta időkapszulába, amit egyszer a 30. születésnapomon (amit nagyon nem várok) nyitok majd ki júliusban, egyszer pedig év végén. Közben nem nyúlok hozzá. Persze majd megosztom veletek, mi az amihez sikerült tartanom magam.


Viszont vannak olyan dolgok, amiket már most is meg tudok fogadni úgy, hogy biztos vagyok a sikerben. Ezeket örömmel megosztom veletek:


Címkék: