Egy igen szeles, és melegnek legkevésbé sem
mondható nyári napon felkerekedtünk, és itt hagytuk a nagy Budapestet, hogy
vonattal lemenjünk Siófokra, meghallgatni élőben az egyik legismertebb és
valószínűleg legelismertebb magyar énekesnőt, Rúzsa Magdit.
A hatalmas szél ellenére a Plázs színpada előtt már
igen korán nagy tömeg gyűlt össze, és türelmetlenül várták a koncertet.
Az időjárás senkit nem tartott otthon, sokan már
rutinosan készültek az estére plédekkel, kabátokkal, zárt cipővel. Most a naplementében
nem lehetett ugyan gyönyörködni, de aki időben érkezett, és úgy döntött, hogy
sétál még a parton egy kicsit, az a szürkületben megcsodálhatta a vízparton
elhelyezett, a szivárvány összes színében vibráló és villogó óriáskereket. A
víz hullámai gyönyörűek voltak, ahogyan a parthoz értek, ennél szebb éjszakát
kevésszer éltem meg a Balatonon.
A koncert egy kicsivel hamarabb kezdődött a
tervezettnél, mivel a Hooligans is fellépett később, a korábban elmaradt
fellépés miatt. Rúzsa Magdi hangja betöltötte a teret, az emberek vele együtt
énekelték a sorokat.
Sokan elsírták magukat egy-egy ismerős dallam
hallatán, és senkinek nem kerülte el a figyelmét az, hogy Magdi nem csupán
szórakoztatni jött Siófokra, hanem valami igazi értéket szeretett volna átadni.
A legnépszerűbb rádióbarát slágereken kívül olyan dalok is elhangzottak, mint a
Presser Gábor által írt és megálmodott „Egyszer”, és a Földes László (HOBO)
által írt, és Madarász Gábor által megzenésített „Bolondok hajója”. Utóbbi
személyes kedvencem, végtelenül okos, mélyreható és feledhetetlen szövege
miatt. Madarász Gábor egyébként gitárjátékával csak tovább emelte az este
színvonalát.
Rúzsa Magdi az estét népzenével zárta, ami
ugyanolyan népszerűnek bizonyult, mint az ismertebb dalok. Emellett a koncert
végén a hátizsákommal, azzal a bölcsességgel indultam útnak, hogy
„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem
is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük
őket!”
Címkék: Balaton
