Kevés dolgot szeretek jobban a karácsonynál. Szinte egész évben csak várom és várom, hol türelmesen, hol türelmetlenebbül. Most viszont 100%-ig biztos vagyok benne, hogy elhatalmasodott rajtam a karácsonyvárás (igen, tudom milyen hónap és hányadika van).
Ott kezdődött az őrület, hogy R. barátnőm feltett facebookon az idővonalamra egy fantasztikus hírt (videómelléklettel), miszerint október 30-án megnyitja kapuit Gödöllőn a karácsonyház, ahol 300 négyzetméteren, 9 szobában, több, mint 20 karácsonyfa várja a látogatókat. Te jó ég!!!! Beköltözni nem lehet???? Megnéztem a videót egymás után legalább tízszer, és még akkor sem untam meg. A zene, a kisvonat, ami körbe-körbe megy a karácsonyfa körül...csodálatos!!! Gyermeki kíváncsisággal figyeltem a díszeket, és közben potyogtak a könnyeim a boldogságtól. Igen. Nekem a karácsonyvárás a legszebb része minden évemnek. Nem a karácsony. A várakozás.
Csütörtök este a titkos randinkon D. meglepett azzal, hogy elvitt a Váci utcában található karácsonyi mesevilágba. Az üzletben sajnos nem lehetett fotózni, így mindenkinek muszáj elmennie és megnézni élőben, hogyan díszíti Télanyó és Télapó a kirakatban lévő karácsonyfát. Soha nem láttam még olyan szép mézeskalács házakat (persze nem igazi mézeskalácsból), mint a bolt polcain, itt minden részletük maga volt a tökély. Olyan boldogan nézelődtem, mint Kevin a Reszkessetek betörők!-ben, Mr. Duncan játékbirodalmában.
Néhány éve már nem igazán tudok úgy gondolni a karácsonyra, hogy ne bőgném el magam azonnal valamitől. Bécsben a Rathaus Platz-on álló hatalmas, égig érő karácsonyfa fényeitől, a Kormorán Betlehemi királyok című bakelit lemezétől, vagy attól, amikor először látogatunk el a Vörösmarty térre a karácsonyi vásárra.
Összegyűjtöttem azt az öt dolgot, ami ebben az évben advent idején igazán boldoggá tesz majd (és amitől már most igazi lázban égek).
1. Van egy eléggé nagy összegben levásárolható ajándékutalványom a Hubay házba, Szentendrén (igazi karácsonybolt és kiállítás, télen - nyáron, ITT már írtam róla). Tavaly karácsonykor kinéztem magamnak egy csodaszép, fából készült adventi öröknaptárat, aminek nyithatóak az ablakai. A szüleimnek köszönhetően, a születésnapomra kapott utalványból most meg is tudom venni magamnak, így olyan leszek, mint Steve Finch a Kiskarácsony mindenáronban(mondjuk ott a családja éppenséggel már halálosan unja a kalendáriumot).
2. Idén először lesz saját élő karácsonyfánk az albérletben. Nagyon várom a napot, amikor majd felkerekedünk és elmegyünk közösen kiválasztani A FÁT. Nincsenek nagy elvárásaim, csak zöld legyen és élő. Én ugyan csak kisebb méretben gondolkodtam, de legnagyobb meglepetésemre D. kijelentette, hogy ha már veszünk, vegyünk normális magasságút (ami az ő fogalmai szerint kb. a mellkasunkig ér). És bár imádom a jelenetet, ahogyan a Kelekótya karácsonybanLuther Krank megkéri a kis Spike-ot, hogy menjen vele át a szomszédhoz, és hozzák el a feldíszített fájukat szépen suttyomban, de mi megelégszünk majd a favásárlás hagyományos módjával is.
3. És ha már lesz saját karácsonyfánk, arra bizony díszek és égők is kellenek....és az ablakot is fel kellene díszítenem égőkkel, hiszen a tavalyiak már kiégtek (először nem értettem, hogy miért, aztán D. felvilágosított, hogy ezeket elvileg karácsony idejére szokták használni, nem pedig november elejétől február közepéig...így pedig nem csoda, hogy kivégeztem 4 hónap alatt a 4 évig is vígan ellébecoló égősorokat). Én ugyan sima, egyszerű, szolid égőket szeretnék, de az is nagyon megható számomra, amikor Buddy (Kiskarácsony mindenáron) megveszi a megye összes égősorát, hogy a háza látszódjon az űrből is. Emlékszel rá?
4. Idén (a munkahelyváltásnak köszönhetően) munkaidő alatt nonstop hallgathatom majd a kedvenc karácsonyi dalaimat, amiket sosem tudok megunni. Mindegyik egytől egyig megdobogtatja a szívemet!!! Te is szereted azt a hangulatot, amit például ez a videó teremt? Melyik a kedvenc karácsonyi dalod?
+1. A családom. Nagyon szeretem, hogy minden évben közösen ünnepeljük a karácsonyt. Minden napra megvan, hogy hova/mikor megyünk, és mióta D.-vel együtt vagyunk, az ő családjához is közösen látogatunk el. Azóta a karácsonyaink olyanok, mint a Négy karácsony c. filmben. Kicsit lármás, kicsit összevisszavándorlósmindenhovabeesős, de eközben nagyon meghitt és szeretetteljes.
Az egyetlen dolog, amit nem tudok befolyásolni, de nagyon boldoggá tenne, az a hóesés. Az adja meg az ünnep igazi varázsát. Azt a pici pluszt, ami különlegessé teszi, és megidézi gyerekkorunk karácsonyait, amikor az ablakból kinézve azt láttuk, hogy mindent hó fed. Szánkóztunk, hóembert építettünk a téli szünetben, és nyakig vizesen mentünk haza egy-egy nagyobb hógolyózás után. Csoda, hogy ilyen karácsonyra vágyom? Sőt! Már a Mikulás is szánon érkezik, nem?
