Karácsony Szamár-szemmel (vallomás)

A legviccesebb karácsonyi mese számomra a Shrekből az angyal. Minden évben kétszer - háromszor megnézem decemberben, és annyit nevetek rajta, hogy a könnyem is kicsordul. A rémes rímek, a karácsonyi kapkodás, veszekedés, majd kibékülés maximálisan lefedi mindegyikünk készülődését, és az ünnepi kavarodást, végül azonban ebben a mesében és otthonainkban is győzedelmeskedik a béke és a szeretet. 


Imádom azt a jelenetet a film elején, amikor Shrek nekiindul, és megküzd a hófúvással, a sziklákkal, jéggel és hóval, hogy eljusson a városba, és utánajárjon egy "Karácsonyról fajankóknak" könyvben, hogyan is kellene tökéletes karácsonyt varázsolnia. Ezt az öt leckét meg kell tanulnia hozzá, annyi bizonyos:

"1. Első, a ház feldíszítése
2. Második, zoknikat a kandalló fölé
3. Harmadik, a lakoma.
4. Negyedik, a karácsonyfa.
5. Ötös lecke, a karácsonyi mesemondás - ha ez megvan, akkor mondjuk, hogy tökéletes karácsonyt csináltam a tökéletes családnak. (...) Család a tűz körül, mindenki átszellemül, boldog, boldog voila."

Bárcsak ilyen könnyű lenne követni az adott pontokat a tökéletes karácsonyhoz!! 

Azt hiszem legelső alkalommal már ennél a résznél beleszerettem a mesébe, aminek azóta is nagy rajongója vagyok. Szamár legalább annyira rá van pörögve a karácsonyra, mint én, Shrek pedig ugyanannyira nem kedveli, mint D. Amikor Szamár ellátogat Shrekhez, mint a legjobb barátja, csak segíteni szeretne neki a készülődésben, meg is jegyzi, hogy "van Shreknek néhány tanácsom, hogy jó legyen a karácsony"- de az ogrét ez egy cseppet sem boldogítja. Tehernek érzi az ünnepi készülődést, úgy gondol a karácsonyra, mint egy feladatra, amit ki kell pipálni. Hozzá hasonlóan, sokan körülöttünk ugyanígy gondolkodnak, ám arra talán már nem jut idejük, hogy lássák, a sok másik Szamár viszont él-hal a karácsony minden apró varázsáért. Megbántjuk olykor egymást a nagy rohanásban, kapkodásban, pedig a legfontosabb az lenne, hogy odafigyeljünk a másikra.


Amikor Szenteste megérkeznek az ogrecsaládhoz a vendégek (akiket persze Shrek a háta közepére sem kíván), a mesehősök feldíszítik a lakást, és sorban elmesélik, ők hogyan élték meg régen a karácsonyt. Talán Szamáré a legviccesebb:

"Beköszöntött Szenteste és én totál kilettem
Mivel egész nap a fát díszítettem.
Hogyha azt kérditek a sok munka hol van?
Megmutatom nektek, miket varázsoltam.
Mert kint a kertben a látvány tökéletes,
Ha megpillantjátok, a szívetek majd repes."

Csizmás Kandúr szülőhazájában - mint tőle megtudjuk -  "a Mikulás egy dögös latin macsó, ünnepi bundája szőrmével kivarrva, fényesre volt fenve karácsonyi karma, piros a csizmája, veres a palástja, kardja olyan ízű, mint a ráksaláta". A legmeghatóbb számomra mégis Mézi (a mézeskalács) története, aki nagyon bájosan kezdi mesélni, hogy "beköszöntött Szenteste, ragyogtak a fények, mellettem ült kedvesem és csak ez volt a lényeg", aztán kiderül, hogy boldogan üldögélt a szerelmével a tévé előtt a sötétben, amíg meg nem érkezett a Mikulás, aki felfalta a kislány mézeskalácsot. Nos, igen, ők voltak odakészítve a Mikulásnak egy szép tányérra egy pohár tej mellé vendégváró falatnak. Ezt a részt mindig megkönnyezem...

A szamár kisebb szívrohamot kap, amikor rádöbben, hogy Shreknek ez az első karácsonya, és ami a legmegdöbbentőbb számára: ezidáig kimaradt ogre barátja életéből a bejgli. Akkora könnycseppek jelennek meg a szemében, mint amekkora a saját sárkány felesége, és úgy lapul hátra a két hatalmas füle a feje tetejére, mintha tavaly december óta simítgatta volna extra tartós zselével.

Mikor Shrek belekezd a saját meséjébe, az már csak hab a tortán.

"Beköszöntött Szentese, patkány sem közeleg
Csak anyából törnek ki néha a szelek
Ogreszomorító látványt nyújt a lakás
Szirupos, mint tündérkakiból egy rakás"


A meséből megtudjuk, hogy a veszekedés hozzátartozik az ünnephez, hiszen Szamár is bevallja, hogy "anyám mindig azt mondta, akkor jó a karácsony ha sír valaki". Nyilván ez nem teljesen igaz, ám én is sok - karácsony hevében kitört - vitatkozásra emlékszem vissza gyerekkormomból. Karácsonykor mindenki izgul, hogy minden a helyén legyen, minden finom legyen és mindenki örüljön az ajándékának. Természeti csapás a karácsony? Lehet, hogy van, akinek az. Sokan gondolják így, pedig lehet, hogy csak az a baj, hogy még nem találták meg az ünnep valódi szépségét. A Shrekből az angyal igenis mély mondanivalóval bír, ha okosan odafigyelünk a részletekre. 

Egy szó, mint száz, a karácsony sok-sok Shrek és Szamár közös küzdelme, élménye, harca és boldogsága. Vitatkozhatunk bármin (hiányzó karácsonyfatalp, gagyi ajándékok, pénzköltés, éppen kifutó halászlé, áramszünet, csomagolópapír hiány, összetört bögrék, odaégett étel), a végén mégis fontos, hogy a szeretet ünnepén együtt legyünk azokkal, akik nagyon fontosak számunkra. Én, mint Szamár, bízom benne, hogy tökéletes lesz a karácsonyunk idén, D., mint Shrek pedig biztosan kiéli magát majd a bejglin és a számára készíttetett ajándékokon. Ahogyan a mesékben mondják, minden jó, ha a vége jó. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése