A pasi (és a pancsolás)

Nem túlzás azt állítani, hogy ha ingyen lenne a meleg víz, a párom, D. addig fürdene minden este, amíg el nem kezdene foszlani a bőre, mint egy többnapos vizihullának. Egyszerűen nem bírja ki, hogy ne ragadjon meg minden kínálkozó alkalmat a pancsolásra. Az albérletünkben csak zuhanyozni tudunk, hiszen nincs kád, de bele sem merek gondolni mi lenne, ha minden este lehetősége lenne teleengedni vízzel. Talán csak napi 1 órát találkoznánk. Fél órát a hazaérkezésem és a fürdése között, majd a fürdése után még egy fél órát alvásig. A fennmaradó időben víg fütyörészés hangja hallatszana ki a fürdőszobából.

A fürdés nálunk mindig központi kérdés, mivel sz@r a bojlerünk, és kb 10 perc után kifogy a használható forróvíz. (Ha esetleg valakinek van bojlermester ismerőse, aki szívesen segítene nekünk ebben a kérdésben, az szépen kérem, szóljon!) Mivel minden este szoktunk fürdeni (mint normális helyzetben oly sokan még az országban), talán nem nagy elvárás részünkről, hogy ne kelljen minden este előadni az egy perces levizezemmagamrögtöntusfürdőmajdazonnallemosommagamról mutatványt. Régi vágyunk egy átlagos ideig tartó, kellemesen forró zuhanyzás kiélvezése némi énekléssel, tánccal körítve. Azt sem bánnánk, ha ezt egymás után kétszer is meg tudnánk ismételni nagyobb szünetek nélkül, amíg újra nem melegíti a bojler a vizet. Ám mivel mindketten igen kreatívak vagyunk, már régóta többórás különbséggel fürdünk, hogy emberi ideig élvezni tudjuk a tusolást. 

Mióta az eszemet tudom, apukám maratoni fürdőzéseket tart otthon a kádban. Ilyenkor hófehérre és sajtreszelő állagúra ázik a bőre, közben néhány órát alszik, horkol, olvas, dúdolgat és néha sütikét vagy összevágott gyümölcsöt eszik. Ez a szokása akkor alakult ki, amikor elkezdődtek hétvégenként a tehetségkutató műsorok, amiket ő ki nem állhatott. Míg mi bekészítettünk minden nélkülözhetetlen dolgot a tévé elé, addig ő ugyanezt tette, csak a végállomása volt más. Egy időben annyira sokszor ült a kádban, hogy ha nem láttuk esténként a nappaliban, evidens volt, hogy a fürdőkádban van. 

Amikor még gyerekek voltunk, szerintem alig várták a szüleim, hogy elhúzzunk a nagyszülőkhöz (ahol mellesleg fejedelmi dolgunk volt!!!!!), és végre nyugalomban fürödjenek, hiszen akkor már volt olyan kisméretű tévénk, amit be lehetett könnyedén állítani a fürdőszobába is. (ilyen tévét mostanában már csak Vágási Feri és Jutka lakásában szoktam látni, ha este az M3 csatornán a Szomszédokat nézzük.) Röviden: hozzászoktam a maratoni fürdőzések meglétéhez körülöttem. 

D. apukámhoz hasonlóan, imád fürdeni. Kád hiányában inkább úgy mondanám, imád pancsolni. A fent látható ábra tökéletesen ismerteti a zuhanyzását, talán csak 1-2 dologgal tudnám kiegészíteni. 

Miután végzett a pancsolással (vagyis elfogyott a meleg víz), kiválasztja a fürdőszobában fellelhető legeslegnagyobb törölközőt, és amíg borotválkozik, addig a fenekét rázza a törölközőben, újabb dallamok fütyörészése közben. Alkalmanként "nívós divatbemutatókat nézek végig, különféle témakörökben. Van zuhanyalattpörgökforgok féle, éppenmostmegyekfürdenirázokegyetacsípőmön mozdulat és van kialegnagyobbkanaföldön-erőfitogtatós beállás is. Szeretem hogy nem szégyenlős, mert így rengeteg olyan helyzet van, amikor szakadok a nevetéstől." De erről már írtam A pasi (és a pucérság) című bejegyzésben is.

A fürdőszoba padlóján lévő vízmennyiségben egy nagyobb hajó is elsüllyedhetne úgy, hogy még az árboca sem látszódna ki a vízből, a tükrök pedig csuromvizesek a meleg gőztől. Én élvezem ezt a ceremóniát, mert mindig nevetnem kell, ha meglátom a kacsákat azon a pár csepp vízen, ami megmaradt mutatóban a zuhanytálca legalján. Kicsit olyan a klíma, mintha egy esőerdőben élnék, viszont gőzkabinra nem kell külön költenünk. Az éneklés, egy kis tánc, egy kevés foci, és D. vizes tüsi haja a kacsákkal fűszerezve még vígjátéknak is tökéletes a hűvösebb téli estéken.


Nálatok is szórakoztatóak az esti fürdések?

Címkék: