A foghúzás 10 apró öröme

Az a típus vagyok, akinek csak ritkán kell fogorvoshoz járnia, viszont akkor általában jól megjárja. Már egy ideje megúsztam a hisztit és a kínlódást, így nem fér a fejembe, hogyhogy nem kezdtem sejteni, hogy nemsokára ismét fogorvos körútra kell mennem??? Látom a képeken Facebookon, hogy az ismerőseim egzotikus szigetekre, vagy éppen Európa körútra utaznak, Eszterke meg a maga kis lúzer módján hova máshova menne, mint fogorvos körútra? Hát van ebben is valami báj..csak keresni kell. Jó sokáig. 
Ezer évvel ezelőtt az otthoni körzeti fogorvos kihúzta egy hátsó rágófogamat, de volt olyan bájos, hogy a fog gyökereit az ínyemben "felejtette". Nem igazán érdekelte a dolog, nem is küszködött vele, csak úgy otthagyta. Régóta tudom, hogy kezdeni kellene vele valamit, mert nem normális dolog, hogy az ember szájában már nincs meg a fog, de a gyökerek igen, és minden alkalommal, amikor fogorvosnál jártam, éppen ahol laktam (Pécs, Kecskemét, stb.), felhívták rá a figyelmem, hogy sok probléma okozója lehet egy ilyen szerencsétlen helyzet. Hajhullás, fejfájás, egyebek...

Nos, amikor hazaköltöztem Kecskemétről, rátaláltam a világ legjobb fogorvosára Visegrádon, akinél még azt sem érzem, ha injekciót ad az ínyembe, mert még külön azt a helyet is elzsibbasztja ahova szúrni fog. Tényleg fantasztikusan jól dolgozik, egy bölcsességfogamat már kihúzta 3 évvel ezelőtt kb. 3 perc alatt. Alapvetően nem rettegek a fogorvosoktól, de mivel hisztis típus vagyok, azért nem ugrálok örömömben, ha fel kell keresnem őket. Talán tényleg benőtt a fejem lágya (bár a családom talán nem így gondolja), de én bizony fogtam magam a héten, és elmentem Visegrádra, hogy hosszú idő után végre szembeszálljak a gyökerekkel és leszámoljak a problémával. Ugyan néha fájt csak a terület, és régebben 100%, hogy kivártam volna a mindjártbepisilekvagykinyírokvalakitannyirafáj állapotot, most azonban bátran és büszkén (nem igaz!!!) felszálltam a buszra és elindultam a vesztőhelyre. 

Hiába volt tapasztalatom már ennél a fogorvosnál foghúzással kapcsolatban, azért az elég rémisztő gondolat volt, hogy valahogyan a gyökereket kell kihúznia "CSAK". Mások emiatt szájsebészetre mennek, nekem viszont szerencsém van, mert a doki eleve szájsebész is, és olyan menő és modern berendezések vannak a rendelőjében, hogy egy kattintásra elkészül a röntgen a fogamról, és pillanatokon belül a fejemnél lévő kis monitoron terem. Nem kell elcammogni a röntgenbe, sorba állni, és ötezret fizetni érte. 

Egy szó, mint száz, egyértelmű, hogy bár minimum 2,5 órát kell utaznom érte, csak és kizárólag ehhez a fogorvoshoz vagyok hajlandó járni. Van amúgy Újpesten is egy remek doki, nála D.-vel jártunk kétszer, és mivel D. nem panaszkodott rá, pedig nem egy fogorvoshoz járó típus, gondolom, hogy ugyanolyan szuper a nő, mint az én orvosom. (Ha D. harcairól bővebben szeretnétek olvasni, megtehetitek, egyszer már írtam róla ITT, kicsit viccelődve, kicsit kifigurázva, kicsit túlozva. Mint általában "A pasi" rovatom cikkeiben.) 

Ahogy beértem a váróba, azonnal meghallottam a rendelőből kiszűrődő hangokat. Fúró, fúró és fúró...meg is írtam D.-nek SMSben, mire azonnal jött a válasz: ő már régen elhúzott volna onnan, és már vígan pogácsázna...nos, nekem is eszembe jutott a dolog, főleg, hogy tudtam, hogy én voltam az az idióta aki ennyit utazott azért, hogy valaki kihúzza a foggyökereit. Vettem egy nagy levegőt, felsoroltam magamban, hogy mivel jutalmazom meg magam, ha túl leszek az egészen, aztán pedig már nem volt időm menekülni, mert kinyílt a rendelő ajtaja és már nem volt pofám megfutamodni. 

Nem ecsetelem a gyökérhúzás menetét, biztosan mindenki el tudja képzelni, hogy kb mennyi vérrel, félelemmel és imával jár egy ilyen folyamat, de meg szeretném veletek osztani azokat az apró örömöket, melyeket ez idő alatt éltem át. Nem, nem vicc. Komolyan mondom, ebben is lehet találni valami jót, valami pozitívat, valami biztatót. Legalábbis érdemes keresni. Most megmutatom, mire jutottam, mi az a 10 apró öröm, amely foghúzás közben érhet (legalábbis ennél a dokinál).
  • Elkezded élvezni és értékelni az életet két rángatás között.
  • Megfeszíted a comb és farizmaidat a félelem és koncentrálás közben. Remek torna!
  • Fejlődik az időérzéked, annyiszor számolsz el magadban 60-ig.
  • Annyit bátorít a doki, hogy nem tudod olyan igazán jólesően utálni húzás közben.
  • Felsorolod magadban, hogy miket ennél nagyon szívesen, majd rájössz, hogy a húzás az egyik legjobb diétás módszer az esti falásrohamok ellen.
  • Miközben a tündérien mosolygós asszisztens néha bátorítóan megsimogatja az arcodat és a homlokodat, elfelejted, hogy mennyire utálod, ha valaki ilyen gyorsan és könyörtelenül belép az intim szférádba.
  • Rájössz, hogy sokkal erősebb és kitartóbb vagy, mint amit kinéztél magadból.
  • Miután a dokinak elárulod, hogy hisztis vagy, húzás közben előhozakodik Hisztis Mirtillel a Harry Potterból, és neked máris nevetned kell. 
  • Sokkal többet tudsz meg a saját határaidról.
  • Miután vége van a húzásnak, bekerül a szádba egy géz tampon, és azt mondja az orvos, hogy most 20 percig nem szabad beszélned. Ennek örömére kiválóan boldogulsz a jelbeszéddel, miközben megpróbálod megkérdezni mutogatva, hogy mennyivel tartozol és mik a további teendőid. 

Ti még nem éreztetek hasonlót húzás közben? Bevallom, korábban én sem, de most erőt vettem magamon és bedobtam a rám jellemző optimista hullámot, hátha kisül valami jó is a dologból. Két napja nincsenek meg a traktor méretű gyökerek az ínyemben, de egyre jobban dagadok a büszkeségtől, és egyre kevésbé akarok valakit kinyírni. Hát nem gyönyörű az élet?



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése