Találkozásunk Nózival a XXIV. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLON

Hétvégén ellátogattunk a Millenárisra, a XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra D.-vel, hogy szuper újdonságokat lássunk, és beszerezzünk (akciósan) néhány jó könyvet. Ennél már csak egy dolgot vártunk jobban, Kántor Katát, és Nózit, aki az elmúlt hónapokban az egyik nagy kedvencünk lett Facebookon. Kicsoda Nózi? 


Egy nyugdíjazott rendőrkutya, aki tündérien és egyedien pózol a közösségi oldalán, megnevetteti a "rajongóit", miközben pimaszul jóképű. Nózi "gondolatait" az egyik gazdija, Kántor Kata fogalmazza meg és írja le, aminél nagyon régen olvastam viccesebbet. 

D.-vel általában onnan tudjuk egymásról, hogy "Nózit olvasunk", hogy a másiknak a könnye potyog nevetés közben. Hónapokra visszamenően visszanéztük az összes képet és végigolvastuk az összes posztot, megkerestük a róla szóló videókat és tévéadásokat is.  Ha bővebben szeretnétek Józsefről, a rendőrkutyáról, vagyis Nóziról olvasni, megtehetitek az alábbi linkekre kattintva.

József, a hatkilós kutya egyébként a Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában kezdte meg a "pályafutását". Európában József volt az első olyan yorkie, aki a sikeres vizsgát követően ténylegesen is szolgálatba állt a rendőrségnél. Mint drogkereső kutya, számos alkalommal bizonyította a rátermettségét, néha a bűnelkövetők is csodálkoztak a kiskutya fergeteges teljesítményén. Mióta nyugdíjba vonult, Kántor Katánál lakik, akinek most jelent meg első Nózi-könyve, Az ékszerrablók nyomában címmel. Mikor azt olvastuk Nózi facebookján,  hogy Kata és a kutyus dedikálni fogják a könyvet a XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, nem is volt kérdés, hogy elmegyünk-e Józsefet, vagyis Nózit meglátogatni. 

Amint beértünk a Millenárisra, D. azonnal kiszúrta a kutyát a bejáratnál, és úgy bámultunk rá, mintha még soha nem láttunk volna yorkie-t (miközben otthon is van egy belőle). 

Hát ő Nózi. 

Akin annyit nevetünk, akinek a videói olyan viccesek, hogy többször is lejátsszuk őket egymás után. (IDE kattintva megnézhetitek a kedvencemet.) Mondanom sem kell, a dedikálásnál alig vártuk, hogy közelebb férkőzzünk hozzá, és nem is kellett csalódnunk. Kata - Nózi krónikása - nagyon kedvesen írt a könyvünkbe, aztán még az ujjlenyomatunkat is rögzítette az első lapra. Eközben Nózi türelmesen ült az ölében, és lógó füleivel érdeklődve figyelt minket. Nem tudom, mire vártunk...arra, hogy megszólal??? Hogy a szájából hallhatjuk valamelyik történetét? Imádtuk volna. A találkozás és az élmény így is nagyon szuper volt, érdemes volt kilátogatni a rendezvényre. 


Az egyik kedvenc történetemet most megmutatom nektek, az alábbi képnél ezeket a sorokat olvastuk Nózi oldalán: 


"Drága Lilyke, Sandy, Mazsi, Cuki, és a többi szerelmem, akiknek most nem jut eszembe a neve, kérlek titeket, hogy a mai napot fekete betűkkel véssétek bele szívetek naptárába. Megaláztatásom végzetes és immáron végleges, visszafordíthatatlan károkat okozott legdicsőbb szervemben, mely folytán örökre kénytelen leszek megelégedni a plátói szerelem adta hévvel. A kétlábúak persze mindenféle magyarázattal rukkolnak elő a végzetes döntés jogosultságát illetően, de ezeket inkább nevezném kifogásnak, vagy önigazolásnak. Igaz, hogy mostanában állandósulni látszódtak a problémáim a csilibunkóm körül, de úgy gondolom, hogy talán más -kevésbé invaziv és irreverzibilis - beavatkozás is megtette volna a hatását. Sőt! Biztosan tudom, hogy minden ilyen jellegű problémám maradéktalan gyógyírt talált volna bennetek, drága Lilyke, Sandy, Mazsi, Cuki, és a többi szerelmem, akinek most nem jut eszembe a neve."

Kell még tovább magyaráznom, hogy miért nevetünk annyit, ha Nózi oldalára kerülünk??? Persze, hogy nem! 

Mivel nagy állatbarát vagyok, és imádok mindent, aminek köze van a kutyákhoz (és az utcán minden kutya láttán azonnalmegakaromsimogatnimertmindjártmegzabálom hangulatba kerülök), nem is tehetek mást, mint hogy hírét viszem Nózinak, és reménykedem abban, hogy másnak is bearanyozza a napjait egy-egy története. A könyvet még nem olvastam, de ha abban is ennyi okos, sziporkázó humort találok, nem is kérdés, hogy megveszem-e az egész sorozatot! Addig is, D.-vel követjük Nózit facebookon, és azt javaslom, ha ti is szeretitek a kutyákat, tegyetek ti is így. Garantáltan remek szórakozás lesz!


2 megjegyzés:

  1. Nózi maga a csoda, és a krónikása is az. Imádom olvasni a történeteit, a posztjait, nézni a videókat, a fotókat. Ha nem laknánk ilyen messze, annyira szívesen találkoznék velük.

    VálaszTörlés
  2. NÓZI egy igazi személyiség,NÓZI egy igazi kincs valamennyiünknek hiszen szebbé teszi napjainkat,s életünket !NÓZI története és összességében kialakult mondani valója egyre csak növeli kíváncsiságunkat,fejleszti fantáziánkat ! IGEN valóban nagy hatással van a négylábúakat szerető társadalomra hiszen amiket a videókon is produkál,azok felejthetetlenek.Nem utolsó sorban krónikásának szinte mindenkire személyre szabottan történő inteligenciája lenyűgöző !Egyszóval NÓZI és blogja szükséges és feledhetetlen mindannyiunk számára !Igaz az a megállapítás hogy NÓZIBA bele lehet szeretni !( ezért akit ennek a sugallata meglegyintett,nem tud már tőle szabadulni ) ezért is " rabosítjuk Őt is mindnyájunk szívében ! ! !

    VálaszTörlés