Te beállsz a sorba?

Szeretném, ha a világ ugyanolyan szép lenne, mint régen. Ha nem kellene nőgyógyászhoz kísérnie a gyermekjólétis munkatársaknak a 12 éves terhes kislányokat, és nem állnának be a 14 éves srácok minden áldott hétvégén a kosárpályán. Persze tudom, hogy a világ régen sem volt mindenkinek szép, de más volt. Nagyon más. 


Pontosan emlékszem rá, hogy a 10. születésnapom előtt egy LEGO katalógust böngésztem, és valami szuper dolgot akartam kérni belőle. A gyerekszobában üldögéltem a fotelágyon, és csak bámultam a csodálatosan színes kockákat. Megbabonázott a látvány, mindig is imádtam ezt az apró, részletes világot. Aztán anyuék az orrom alá dugtak egy újságot, amiben egy álomszép baba volt. Máig emlékszem anyu szavaira: "Eszterke, ez lehet az utolsó alkalom, amikor még babát kapsz a születésnapodra, gondold meg!" Nem tudom, ismeritek-e a Götz babákat, én addig nem találkoztam velük, ám azon a napon örökre a szívembe zártam őket. Persze akkoriban sem volt már olyan gyakori, hogy ennyi idősen még babázzon egy kislány, de egy fiú osztálytársam (akinek bevallottam a babadolgot) megnyugtatott, hogy a "csajok babáznak, a fiúk meg kocsiznak, nincs ebben semmi furcsa". 
A 10. születésnapomon megérkezett Flórababa. Hosszú barna haja, és kerek herripotter szemüvege volt. A ruhája rózsaszín-fehér kockás, alul fodros. Soha életemben nem láttam szebb babát. Még 4 évig játszottam vele. Azt gondolod, hogy ciki? Én nem így látom.

Reggel egy blogos csoportban egy lány egy történetet kritizált, amit Wattpadon olvasott. Azt hittem, hogy leborulok a székről, mikor megláttam, hogy mi az alaptéma. A lényeg röviden: Egy kiscsajnak elutaznak a szülei otthonról, és ő a féltestvérével szexel, mert hát az mekkora fíling, no és persze természetes dolog is. Mindent részletesen leír, semmi célozgatás, semmi madarak és virágok. Persze ezek a kis történetek csak kitalációk, de akkor is borzalmas, hogy egy 12-13 éves lány ilyen sztorikat ír, hát még az, hogy ezeken gondolkodik. Tudom én, hogy változik a világ, és hogy a kőkorszakban, amikor én még kiskamasz voltam, más volt a helyzet, mint most. Nem is azt várom, hogy a 14 évesek lányok még babázzanak, de azért elképesztő, hogy a testvérszexről ennyire nyíltan ír egy kamaszlány. 


Nyilván nem mindegyikük ilyen, és ez csak egy extrém példa, de talán mégiscsak az volt a szép világ, amikor a LEGO figurákat pakolásztam a LEGO tengerparton a nyugágyakba, és megépítettem a kedvenc LEGO pizzaszállító autómat, míg az öcsém a tengeralattjáróval küzdött. Imádtam azokat az időket. Bicikliztünk, lejárkáltunk a Duna partra, és élveztük a gyerekkort. Persze később kipróbáltuk a cigizést, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem csentünk el otthonról mondjuk egy doboz sört, de azt hiszem, ez belefér bőven. És ez kiskamasz koromban volt, nem később. Később nyilván megint más lett minden, de teljesen normális kamaszok voltunk, és talán pont ezért rossz látni, hogy merre halad a világ. Igen, tudom, öregasszony vagyok, és baromira konzervatív is, de ehhez ragaszkodom, és nem hiszem, hogy szeretnék változtatni rajta. Próbálok marha elfogadó és toleráns lenni, de olykor nem megy. Amíg családgondozóként dolgoztam, annyi kamasszal találkoztam, hogy sajnos a fenti példánál jóval érdekesebb példákat is tudnék hozni arra, hogy valami nagyon nincs rendben.

Hiszek a mesékben. Abban, hogy az élet szép. Hiszek az egészséges kamaszkorban és annak minden huncutságában, de vannak olyan határok, amiket muszáj szem előtt tartani. Persze nem lehet a gyerekeket vattába csomagolni,  de nem mindegy, hogy milyen értékeket nevelünk beléjük. Ha valami, ez nagyon fontos. Ó, ha tudnátok, hogy kamasz lány ír fantasztikusan izgalmas és eredeti történeteket!! Remélem, hogy sokan olvassák őket is!

Címkék: