Csak a fodrászhoz NE! - A pasi keserves küszködése

Jaj csak férfiakkal ne kezdjen az ember!
Ugyanis sokuk - állítom, hogy - sokkal hisztisebb, mint pl én, amikor valami marhára nem úgy alakul a The Walking Dead évadzáró részében, ahogyan azt Móricka elképzelte. Jelen esetben van egy hisztis férfi egyed a lakásban, aki úgy parázik a fodrásztól, mint a fogorvostól, én pedig számolom a perceket, és rettegek attól a naptól, amikor beül Gedeon bácsi székébe. És a legnagyobb baj az, hogy ez a nap megint elérkezett.


D. egyébként nem egy papagáj (ahogyan ő hívja a divatmajom srácokat), de tény, hogy fontos neki, hogyan áll a haja, milyen hosszú, és hogy "nem néz-e ki idiótán". Mivel a szőke haja tele van forgókkal, ezért elég nehéz úgy megnyírni, hogy az tényleg mindenhol egyenletes legyen, de arra minden fodrásznak nagyon kell ügyelnie, hogy a homlokánál felfele álljon a haj. Ez úgy lehetséges, hogy akkora forgója van, hogy amíg más srácok a '90-es években naponta 5 liter zselét kentek a hajukra elöl, hogy égnek álljon, addig D.-nek ez  mindig adott, trutyi nélkül is.

Viszont!

Nincs olyan fodrász a világon, aki úgy vágná le a haját, hogy ne kellene attól rettegnem, D. mikor ér haza, és milyen rémisztő égszakadásföldindulás lesz a következő pillanatban. Sajnos ki kell mondanom a nyilvánvaló tényt: D. hajvágása nagyobb balhé, mint amilyen az 1990-es taxisblokád volt. Néha úgy érzem, képes lenne leélni egy mindent elfedő szégyenkalapban a további életét egy-egy ilyen fodrászkodás után, csak ne kelljen szembenéznie a kegyetlen valósággal.


Egyetlen dolog szépítheti meg a hajvágás okozta kínokat, ez pedig az a hihetetlenül ritka helyzet, amikor a hajmosólány a gigahosszú műkörmeivel kicsit megmasszírozza D. fejét. Persze ez is csak néhány röpke pillanatra jelent megkönnyebbülést, de aki a kicsit nem becsüli ugyebár...

A sok apró levágott haj, ami a halálos vágási procedúra után ottmarad emberünk nyakánál (és szúr, mint Poszeidón szigonya), annyira idegesíti, hogy amikor hazaér Gedeon bácsitól, a káromkodás és a hajtépés helyett először nyom egy step táncot a ruhái ledobálása közben, és közben olyan az arca, mint aki hidegen bevágott egy kondér pacalt egy tányér hideg tejszínes málnaleves után. Ezután smirglivel levakarja magáról az utolsó hajszálat is a zuhany alatt, majd ledől a kanapéra, ahol a következő 3 napot az alábbi pozitúrában tölti:


Akkor van végre csend és béke, ha 
  • Lenyugodott és beletörődött a sorsába
  • Elfogadta, hogy nála a hajvágásnak sosem lesz hepiend a vége
  • Megátkozta a fodrász összes ollóját, és hozzátartozóját
  • Levágatta velem a fölösleges hajakat és végre tükörbe mer nézni
  • vagy egész egyszerűen elmegy még egyszer fodrászhoz, hogy az levághasson 1 mm hajat a jobb első hajszál végéből, a hátsó sorban pedig balról a negyedik hajszálról 2,3 mm-t. 
És akkor végre fellélegezhet a család apraja-nagyja, a kutyák elfoglalhatják szokásos helyüket, nem kell az ágy alatt dekkolniuk, és a teknős sem bújik el három mázsa kő alá, ahol már nem hallja az ÉN segélykiáltásaimat sem. A nap újra kisüt, az utcán ismét elindul a forgalom, és többé már az aszteroidák sem akarják elpusztítani a Földet.

Minden jó, ha a vége jó, akarom mondani => minden jó, ha jól sikerült D. hajvágása. Minden más esetben viszont meneküljetek a környékről, mert nem tudni, mi vár rátok! Azt hiszitek, túlzok? Elég bátrak vagytok, hogy próbára tegyétek magatokat?

(Egyébként úgy imádom azt a bolond kis szőke fejét!)